KULTÚRMOZAIK

itt folytatjuk, amúgy.

Klippremier: Lady GaGa - Alejandro

Úgy tűnik, Lady GaGa számára a normális hosszúságú klipek már nem is léteznek. Íme újabb beteg szüleménye, az Alejandro, ami nagyjából nyolc perces kis szösszenet.
Igazából még nem döntöttem el, hogy tetszik-e, avagy sem, de azt hiszem, tetszik. Főleg a közepe felé a kissé erotikus részek.
Ugyan, most minek játsszam meg magam? Húsz éves leszek, True Bloodon nevelkedtem, mégsem mondhatom, hogy fújjj már, GaGa.


Bebe

MTV Movie Awards 2010


Újabb díjátadó ünnepség, ezennel egy olyan, amin szintén nem voltam ott, bár ezt bánom, mert némivel nagyobb durranás, mint egy Bravo Otto. Az MTV Movie Awardsról beszélek (ha esetleg a bejegyzés címéből nem derült volna ki), ami, sokak szerint az eddigi legjobb volt, hogy miért is, azt csak akkor tudom elmondani, ha lesz szerencsém megnézni a show felvételét, de addig is, íme a nyertesek:

Legjobb film: The Twilight Saga: New Moon
Meglepő. Igazán. Erre sosem gondoltam volna.

Legjobb vígjáték-főszerep: Zach Galifianakis
Gondolom, most mindenki pislog. De ha azt mondom, hogy Alan a Másnaposokból? Akkor máris sokkal inkább egyetértünk a győzelmével, igaz?

Globális szupersztár: Robert Pattinson
Valahol olvastam, hogy Robert Pattinson úgy gondolja, sokkal több díjat kellett volna nyernie. Nos, hogy ez tényleg igaz-e, vagy csupán pletyka, azt nem tudom, de mérges vagyok, mert ezt nagyon simán Johnny Deppnek kellett volna megkapnia.

Legjobb férfi főszereplő: Robert Pattinson
Éljen, ismét egy meglepetés.

Legnagyobb badass: Rain
Egy japán srác, akinek a filmjét, a Ninja Assassint nem láttam, de valószínűleg szépen aprította a népet benne, ha bezsebelte ezt a díjat.

Legjobb főgonosz: Tom Felton
Ennek örülök, még akkor is, ha Draco Malfoy annyira nem is gonosz, a Harry Potter filmeket meg a negyedik résztől felfelé annyira nem is szeretem. De Tom Felton volt az első komolyabb rajongásom tárgya még régen.

Legjobb WTF-pillanat: Ken Jeong
Emlékeztek a Másnaposokban, mikor a meztelen ferdeszemű kis ember kiugrik a kocsi csomagtartójából? Ken Jeong ezért kapta meg a szobrot.

MTV Generáció díj: Sandra Bullock
Azt hiszem, itt nem is voltak jelöltek, csak simán választottak. Megérdemelte. Bírom Sandrát, szerintem jó színésznő, és a filmjei is elég élvezhetőek.

Legjobb csók: Kristen Stewart és Robert Pattinson
Itt most arra a furán nyögdécselős, Bebe számára sírva röhögős csókra gondolnak, amit a New Moon elején produkáltak? Mert amennyiben igen, sajnálom, de bennem még egy darab zokni is több mindent megmozgat, mint az a csók. Azért meg pláne egy hatalmas ejnye-bejnye (csúnyábban kapjátok be) jár az MTV-nek, amiért a True Blood csodálatos főcímdalát használták fel ehhez a csókos bejátszáshoz.

Legjobb halálra rémült alakítás: Amanda Seyfried
Akinek a barátnője a Jennifer’s Body-ban egy démonná változott, szó szoros értelmében, így nem csoda, hogy beleadott apait-anyait azokba a sikolyokba.

Legjobb új csillag: Anna Kendrick
Ennek örülök, bár az Egek urát még nem láttam, Máté szerint nagyon jól alakítja benne a szerepét a kisasszony.

Legjobb női főszereplő: Kristen Stewart
Ha még mondjuk ez a Runawaysért lett volna, akkor azt mondom, oké. A vadóc szerep illik Kristenhez, már-már úgy tűnik, bele is tudja élni magát, de… áh, mindegy.

Legjobb harc: Beyoncé Knowes vs. Ali Larter
Már nem azért, de két csaj kis ugrándozása és egymás hajának tépése, hogy tudja leverni azt, mikor Jake Abel egy k***ott repülő Converse-zel harcol Logan Lerman ellen, aki meg irányítani tudja a vizet? He?
Oké, elfogult vagyok ebben a témában, mert hát Jake Abel… de akkor is, annyi más jó harcolós jelenet volt a jelöltek között? Miért pont ez?

Igazából nem hiszem, hogy valaha is lesz olyan díjátadó, amivel maximálisan megelégedek majd. Bár azért ilyenkor örülök, hogy nem vagyok olyan sztár, akit jelöltek. Úgy értem, ha bármelyik kategóriában vesztettem volna a New Moonos bagázs ellen… valószínűleg eléggé kiakadtam volna, talán bemutatok valami hasonlót, mint Kanye West a tavalyi VMA-n. Höhö.

Ó, de hogy azért legyen valami jó dolog is, a show alatt volt egy Harry Potter trailer, ami egészen jól néz ki, bár azért a közepe tájékán van egy vicces rész, mikor Daniel Radcliffe egészen olyan arcot vág, mint aki… de nem lövöm le a poént:


Bebe

Átadták a Bravo Otto díjakat

Méghozzá tegnap este. Tudjátok, nagy buli, sok fellépő, miegymás. Sajnos nem tudom megmondani, hogy milyen volt, mivel nem hallgatok magyar zenét, így valószínűleg az egész banzájt egy sarokból figyeltem volna, kezemben egy óriási vodkásüveggel, ami erőt adott volna, hogy ne fussak el... szóval. Igen. Ettől függetlenül eredményeim vannak nektek. Őszintén, sok meglepetés nem ért, mert alapból a jelöltek... hát... a díjazottak meg hááááát.
A nyertesek neve a listából szépen ki lesz emelve vastag betűvel. Ahogy illik.

Az év magyar férfi előadója: SP, Puskás Peti, Király Viktor, Fekete Dávid, LL Junior
Az év magyar női előadója: Lola, Tóth Gabi, Dukai Regina, Kovácsovics Fruzsina, Hien
Az év magyar együttese: Anti Fitness Club, The Grenma, Idiot Side, Hooligans, Belga (tudom, tudom... de nem találom a dupla pontos e-betűmet.)
Az év magyar felfedezettje: B.N.F., Compact Disco, Stereo 2.0, Brasch Bence, InterYou
Az év magyar klipje: SP - Kép maradsz, Ádok Zoli - Sebesült szív, Hien - Túl szép, Tóth Gabi ft. AFC Tomi - Mi a szívemen, a számon, Lola - Féktelen éj

Az év külföldi férfi előadója: Nick Jonas, David Guetta, Timbaland, Flo Rida, Jay Sean
Az év női előadója: Lady GaGa, Miley Cyrus, Rihanna, Shakira, Beyoncé
Az év külföldi együttese: 30 seconds to Mars, Jonas Brothers, Tokio Hotel, The Black Eyed Peas, Green Day
Az év külföldi felfedezettje: Kesha, Justin Bieber, Taylor Swift, Pixie Lott, The Veronicas
Az év külföldi klipje: P!nk - Funhouse, Lady GaGa - Bad Romance, Jay-Z ft. Alicia Keys - Empire State of Mind, Miley Cyrus - Party in the USA, Rihanna - Russian Roulette

És SP megkapta a Bravo Idol díjat, akármit is jelentsen ez.

Nem lepődtem meg, tényleg nem. És nem szeretnék senkit bántani azzal, hogy most szépen kifejtem, miért röhögséges ez az egész. Főleg azért, mert az év magyar felfedezettei közül, négyet nem is ismerek, a klipek közül számomra mindegyik nézhetetlen, arról meg aztán végképp fogalmam sincs, hogy a külföldi év felfedezettje kategóriába hogy kerül Taylor Swift vagy a The Veronicas. A nagy listából egyedül Lady GaGa győzelmével vagyok megelégedve, és ennyi.
Na jó, hol van az a vodka?

Bebe

Börtönben a Gossip Girl sztárja!

Nem szeretnék túlságosan bulváros lenni, ezért már rögtön az elején leszögezem, hogy természetesen a srácot már kiengedték, miután kifizette az óvadékot, ami a 2000 dollárt jelent Texasban, ha történetesen egy kis marihuánával a zsebében kapják el. Vagy 180 napnyi börtönt, nyilván, akinek sok pénze van, nem az utóbbit választja.
A sztori mindehhez annyi, hogy Chace-t és a barátját egy étterem előtt találták meg, és hát szerencsétlenségükre, nem voltak éppen tiszták. Plusz, nagyjából 60 grammnyi füvet találtak náluk, már ha jól értelmezem a dolgokat. Úgy értem 60 gramm az nem kevés.
Igazából, lehet most kéne egy olyan résznek következnie, hogy ejnye ezek a fiatal sztárok azt hiszik már mindent szabad, és hogy ejnye. Ó, és gyerekek, ne drogozzatok, mert az rossz.
De nem szeretnék álszent dumával jönni, úgyis megteszi majd ezt a világsajtó gyaníthatólag.
Persze drogozni nem helyes, akkor sem, ha „csak” fűről van szó, de én mégis sokkal inkább elnézem Chace-nek ezt a kis baklövését, mint mondjuk Stohl Buci ittas vezetéseit.
Just sayin’. Ahogy az angol mondaná.

Bebe

Doctor Who - Sci-fi angolosan


Az angolok tudnak valamit, kezdeném ezzel a Bebe Nagy Visszatérése bejegyzést.
De ez egy nagy igazság. Mert valahogy, abból, ami angol, hihetetlen, de csak jó sülhet ki. Ott van például a Skins, vagy a Misfits, ha már sorozatokról beszélünk. Ha bármi másról, akkor például a Fish&Chips.
Jó, persze, maradjunk a sorozatoknál, mivel ez továbbra sem egy gasztro-blog. És, mivel nincs is jobb dolog annál, mint vizsgaidőszakban új sorozatokba belekezdeni, íme legújabb sorozatos mániám: Doctor Who. (Ismerős lehet esetleg valakinek, az RTL Klubon is adták egy időben „Ki vagy, doki?” címmel.)
Azt hiszem, fontos tudni, ha a sorozatról van szó, hogy igen hosszú ideje fut már. Az eredeti széria egészen pontosan 1963-ban indult útjára, és 1989 adta a BBC. Ezt követte egy 1996-os nagyfilm, majd 2005-ben megújították a sorozatot, és a Guiness-rekordok könyvébe is bekerült, mint a leghosszabb ideje futó fantasztikus sorozat.
Mivel vizsgaidősuck van, meg egyébként is, úgy terveztem, hogy csak a David Tennant mániám fogom orvosolni ezzel a talán nem is annyira jó sorozattal, egyből a 2005-ös első évadtól álltam neki az egésznek.
És rögtön, két dolog miatt is meglepődtem.
1. Az első évadban még nem is szerepel David Tennant.
2. A Doctor Who egy nagyon jó sorozat.

Úgy indítunk, hogy megismerjük Rose Tyler (Billie Piper) életének egy napját. Felkel, dolgozni megy egy áruházba, találkozik a barátjával, majd folytatja a melót, és a többi, és a többi. Igen ám, de egy este, zárás után Rose-ra, próbababák támadnak (igen, tudom…), és hopp, hirtelen bevetődik életébe a Doktor (Christopher Eccleston), aki megmutatja neki, hogy a világon ezer más érdekesebb dolog van az unalmas életnél. Például az időutazás, vagy az emberiség feletti hatalomra vágyó próbababák (igen, ez tényleg tök nevetségesen hangzik…). Így aztán Rose csatlakozik a titokzatos idegenhez (akiről nagyon sokkal többet nem is sikerül megtudnunk, néhány picit apróságot leszámítva), hogy aztán együtt utazzanak térben és időben, egy látszólag teljesen hétköznapi rendőrségi telefonfülkében, és újabb és újabb kalandokat fedezzenek fel, satöbbi, satöbbi.
Magának az egésznek eszméletlenül bugyutának, és gagyinak kéne lennie. Úgy értem, nagyjából minden részben a világ sorsa forog kockán, mert jönnek a különféle űrlények. És, ha már űrlények, tessék elfelejteni az amerikai filmekből jól ismert CGI-csodákat, és jelmezeket, amelyek akár valódiak is lehetnének. Tény, hogy a vizuális megvalósításon van mit dolgozni.
A gond, illetve nem is nevezném gondnak, csupán annyi, hogy az embert annyira magával ragadja az egész, hogy még csak nem is zavarja a kis költségvetésű megvalósítás. Pedig, ha valami amerikai sikersorozatról lenne szó, már rég megbuktatták volna, talán pont ezért.
De ne felejtsük el, britekről beszélünk, akiknek bizony van egy óriási nagy előnye az amerikaiakkal szemben: tudják, hogy kell történeteket mesélni. Nem próbálják a semmilyenséget csodálatos speciális effektekkel eltakarni. Fegyvereik a szellemes párbeszédek, csattanós poénok, és a remekül kitalált karakterek.

Persze, nem hibátlan az egész. Szó sincs róla. De csodálatosan jó szórakozás. 8/10, az első négy rész, amiben találkozhatunk a Föld pusztulásával, különleges gázszerű lényekkel, illetve Londonba csapódott földönkívüli űrhajókkal. Igen, mint mondtam, egyik sem hangzik túl eredetinek, igaz? De lessetek csak meg egy részt, mert megéri. Tényleg.

Bebe

...

Hol a #$!@-ban lehetnek ezek?

Ez a kérdés bizonyára elég sok rendszeres, és kevésbé rendszeres olvasónkban felötlött, nem is ok nélkül: a posztok száma/hét mennyisége valahol mínusz végtelen és kettő között mozog mostanában. És ha van köztetek valaki, aki néhányszor benéz ide is a napi/heti rutinos webbarangolása közben, és csalódottan távozik, amiért nem szemezgethetett egy konténernyi bejegyzésből, annak most elnézését kérjük. Reméljük, meg is kapjuk.

Természetesen, az efféle magyarázkodásokhoz hozzátartozik egy olyan dolog is, mint a kifogás, ami szabályosan elrongyolódott, annyian használták már: mind a ketten padkoptatók vagyunk. Bebe egyetemes padkoptató, Én pediglen gimis padkoptató. Mindkét fajta padkoptatás szőröstül bőröstül a napjainkból sok időt vesz el, és azt a kisebb időtartamot, ami a fejünk sarkítására szánhatunk, azt médiás függőségünk kielégítésére használjuk fel, film illetve sorozat nézés formájában. Ezek mellett a bloggerkedés, mint hobbi, hát, erősen a háttérbe szorult, és ott is maradt jó ideig. Illetve még marad, egy ideig, DE nem sokáig. A nyár újbóli beköszöntével, újbóli renoválással, a megszokott rendszerességű friss hullámon szörfölve visszatérünk.

Így minden hősiesen kitartó, a pangás ellen dacoló látogatónktól egy kicsi, egy icuri-picuri egy-két hétre elegendő türelmet szeretnénk kérni. Szintúgy reménykedünk benne, hogy ezt is ugyanúgy megkapjuk.

Addig is, az év végi szokásos teperéshez egy kalapra valót, és némileg napsugarasabb hétköznapokat kívánunk nektek,

Bebe, Máté